Ami az én táplálkozásomat illeti, és  ha besorolhatnám nektek bárhova is az főképp ösztönösen szerintem a paleo vonal lenne. Lassan annyi mindent olvasok, hogy kezd egy óriási maszlag lenni a fejemben. Én csak azt teszem, amit minden más kíváncsi blogger: elkezdtem olvasgatni a tudományos, publikált cikkeket a témában vagy könyveket, akár régieket is. Tehát a releváns  információkat próbálom keresni. Még sokat kell és szeretnék is tanulni, de legalább így velem kutattok az információk csomóiban és együtt bogozhatjuk ki őket ( akár a ti tapasztalataitok vagy ismereteitek alapján).

 

Na nézzük ezt a témát, tehát a rezisztens keményítőket :

Az élelmiszer ipar hálás szponzor ha a kukoricát vagy a burgonyát kell jobb színbe hozni a fogyasztóknak, és habár az eredmények változóak attól függően, hogy milyen körülmények között és milyen mennyiségű és mértékű RS-ekkel teszteltek, mégis, általánosságban arra a megállapításra jutottak, hogy mivel a rezisztens keményítő feldolgozatlanul jut a vastagbélbe, ahol fermentálódik  a rövid láncú zsírsavakat előállító mikroorganizmusok , és pozitív hatással lehet a diabéteszre, egyes rák betegségekre, érrendszeri problémákra, a vastagbél egészségére, az elhízásra és a csontritkulásra stb…

Vannak, akik szerint érdemes rezisztens keményítőt tartalmazó ételeket fogyasztani  és vannak, akik megkérdőjelezik ezt. Ez még nyilván nem jelent semmit, a neten a könyvekben vagy bárhol bárki leírhat bármit, csak engem kezd kiakasztani… Mindenki a kutatásokra hivatkozik… Mindenkinek bizonyítékai vannak…Ez zavar össze mindig napokra és csak agyalok-agyalok-agyalok. Ezért szoktam főleg arról beszélni, hogy ÉN mit csinálok NEKEM mi a jó és mitől vagyok kicsattanó vagy éppen silány életszakaszomban.

Melyik ételek tartalmaznak rezisztens keményítőt? Krumpli, rizs, tápióka, kukorica, zöld banán stb…igen, minden keményítő tartalmú étel.

Alapvetően három típusú keményítőt különböztetünk meg:
– gyorsan felszívódót
– lassan felszívódót
– rezisztenst, avagy az egyáltalán nem felszívódót.

Hogyan adjunk rezisztens keményítőket az étrendünkhöz?

Kétféle módon lehet rezisztens keményítőt adni az étrendhez. Vagy ételek, vagy táplálék kiegészítők formájában.

Számos rendszeresen fogyasztott élelmiszernek van magas rezisztens keményítő tartalma. Ezek közé tartozik a nyers burgonya, vagy a főtt és *kihűtött burgonya, ugyanígy a rizs, a zöld, éretlen banán, a különféle hüvelyesek, a kesudió a nyers zab…

Ezek mind magas szénhidrát tartalmú ételek, szóval a nagyon alacsony szénhidrát tartalmú étrendet folytatók számára ki vannak állt. zárva (noha bizonyos, még mindig alacsony szénhidrát tartalmúnak számító étrendekbe még beleférnek (napi 50-150 g szénhidrát).

*Na a lényeg, amivel instán is sokat találkozni és őszintén nekem is így keltette fel a figyelmemet a téma az az, hogy miért is kell kihűteni egyes ételeket: Ezek ételek  főzése és lehűtése, akár kétszer akkora rezisztenskeményítő-tartalmat eredményezhet, vagyis az 41%-ról 81%-ra is emelkedhet.

 

Miért érdemes rezisztens keményítőt adni az étrendünkhöz?

A prebiotikumok emészthetetlen szénhidrátok, vagy legalábbis emészthetetlenek számunkra, amelyek sértetlenül érik el a vastagbelet, és szelektíven táplálnak sok jótékony baktériumtörzset. A prebiotikumokat általában három különböző típusba soroljuk: a keményítőmentes poliszacharidok, az oldható rost és a rezisztens keményítő. Ezeknek a prebiotikumoknak minden fajtája táplálja a különböző bélbaktérium fajokat, de közülük a rezisztens keményítő különösen jótékony hatásúnak tűnik.

 

Hogyan hat a rezisztens keményítő az egészségünkre?

A normál emberi bélrendszerben baktérium fajok százai vannak, néhány jó és néhány nem annyira jó. Mindegyik típusnak a teljes száma és relatív mennyisége alapos hatással van egészségünkre és jólétünkre. A rezisztens keményítő szelektíven serkenti a jó baktériumokat a beleinkben, segít fenntartani az egészséges baktérium egyensúlyt.

Ezek a jó baktériumok rezisztens keményítővel „táplálkoznak” és rövid láncú zsírsavakat termelnek, melyek közül a legjelentősebbek az acetát, a butirát és a propionát. A butirát az előnyben részesített energia forrása azoknak a sejteknek, amelyek a vastagbelet bélelik, és számos szerepet játszik az anyagcsere növelésében, a gyulladás csökkentésében és a stressz ellenállás javításában is, amit Stephan Guyenet részletesen leírt …

 

Ami titeket mindig a legjobban érdekel, hogy miért kiáltotta ki a népszerű sajtó a rezisztens keményítőt „fogyókúrás csodaételnek”?

A rezisztens keményítőkben kevesebb kalória van, mint a rendes keményítőkben. Tehát, minél több rezisztens keményítő van egy ételben, annál kevesebb kalóriát tartalmaz.Számos vizsgálat mutatta ki, hogy az oldható rost táplálék kiegészítők hozzájárulhatnak a fogyáshoz, elsősorban az által, hogy növelik a telítettség érzését és csökkentik az étvágyat

Úgy tűnik, hogy a rezisztens keményítőknek ugyanilyen hatása van. Az étkezésekhez való hozzáadásuk megnöveli a telítettség érzését, és kevesebb kalória fogyasztására sarkallja az embereket. Vannak olyan, állatokon végzett vizsgálatok, amelyek szerint a rezisztens keményítők használata súlycsökkenést eredményezhet, de ugyanezt még nem tanulmányozták rendesen embereken.

Én  kétlem, hogy a rezisztens keményítők hozzáadása az étrendhez bármilyen jelentős hatással lenne a testsúlyra, de megkönnyítheti a különböző egyéb módszerekkel való fogyást. A lényeg: A rezisztens keményítőkben kevesebb kalória van, mint a rendes keményítőkben. Megnövelhetik a jóllakottság érzését és segíthetnek az embereknek kevesebbet enni.

 

De  mit találtam még a témában, ami érdekes volt számomra ?

“Attól, hogy megfőzzük meg lehűtjük és hidegen fogyasztjuk őket, már jók is? Már nem is emelik meg a vércukrot?”

A burgonya, rizs, tápióka, zöld banán (és egyéb) élelmiszerek :

(1) rezisztens keményítők

(2) ennél fogva egészségesek, mert nem viszik fel a vércukor szintet

De ez biztos, hogy így van… ?

A keményítő tartalmú ételek nem csupán egy féle keményítőt tartalmaznak. Ergo nem mondhatjuk, hogy a nyers krumpli, a zöld banán, vagy a tápióka rezisztens keményítő, mert ez fél igazság. A keményítők komplexen vannak jelen az élelmiszerekben, és hogy milyen arányban, az is tudható pontosan.

Egy brazil kutatásban 33 féle tápióka tartalmú terméket teszteltek, és az abban lévő rezisztens és felszívódó szénhidrátot. A tápióka lisztekben a következő keményítő összetételt állapították meg:

  • A teljes keményítő tartalom a tápióka lisztekben 80-98% között mozog.
  • Ebből a rezisztens keményítő 0.19-2.21% között van.
  • A felszívódó keményítő pedig 75-98% között van.

 

Tehát még egyszer, ha tápióka lisztet vesszük alapul (őrléstől, kezeléstől függően) legjobb esetben is csupán 2.2 százaléknyi rezisztens keményítő van! Emellett pedig legjobb esetben is 75 százaléknyi gyorsan felszívódó szénhidrát. Ennek az aránynak a tudatában, a tápiókáról semmiképp sem mondható el, hogy rezisztens keményítő. Ha már muszáj nevezni, akkor gyorsan felszívódó szénhidrát.

Tehát amikor arról írnak, hogy a rezisztens keményítő egészséges, akkor a rezisztens keményítőre gondolnak izolálva, nem pedig a rezisztens keményítőt tartalmazó ételekre, amikben az elenyésző mennyiségű rezisztens keményítő mellett maga az étel tömény, sok esetben, gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmaz.

Úgy gondolom, hogy ha az ember keresgél akár napokig (és nem a netes szóbeszédeknek hisz egyből), akkor mindenki felelősségteljesen el tudja dönteni, hogy neki mi fér bele kompromisszumként az étrendjébe, és mi nem.  Ha egészségesek vagyunk, akkor pedig szerintem, beleférnek a kompromisszumok , de nyilván vigyázni kell, nehogy elszaladjon velünk a ló, mert gyorsan visszaeshetünk a kilengések világába.

Szeressük enni és próbáljuk meg okosodni, akár ha ellentmondásos dolgokat olvasunk is! A mai világban már lassan minden “borzalmas” aztán kitudja 10 év múlva megint miket találunk ki… Valamilyen szinten a táplálkozástudomány is egy oltári nagy divat. Figyelj arra is, hogy neked mi a jó.